1982. FALKIT Falkit1982 óta 30/9531-252 Diagnosztikai felmérés

Kérdések és válaszok a szigetelési munkákhoz

Munkánk során - 44 év alatt - több anomáliával találkoztam, melyek egy részét megosztom a Kedves Érdeklődővel, hogy tanulságul szolgálhasson:

1.Ön szerint egy megbízható szigetelő vállalkozásnak mivel kell rendelkeznie?

Átlátható múlttal adatokkal és referenciákkal,mert ha még nem végzett vízszigetelést, vagy hőszigetelést,nem lehet tapasztalata a "salétromos" falak injektálásos falszigeteléséről, a homlokzatok hőszigeteléséről,de a bontás nélküli lapos tetők hő és vízszigeteléséről sem!

2.Hogyan lehet "házilagosan"-műszeres vizsgálat nélkül-megállapítani egy épületben,hogy falnedvesedés,vagy vízszivárgás miatti fal vagy egyéb épületszerkezeti károsodást is okozható sófeldúsulás /"salétromosodás"/ alakult ki?

- A belső helyiségekben "dohos szag" érezhető,mivel a nedvesség /a víz / kioldja a szerkezetből azokat a sókristályokat,amiket a szerkezet anyaga tartalmazott. Ezek a sókristályok aztán úgy működnek,mint a jég kristályok,hogy ha ismét nedvesség "éri", akkor 300kg-os erővel többszörösére duzzad. /Ekkor történhet a falak felületének vakolati sérülése!/

3.Hogyan lehet -szakvizsgálat nélkül-megállapítani az épületen belüli vezeték vízszivárgását?

Ha nem használom az épületben a vízellátási rendszert,de a vízóra mutatója mégis fogyasztást mutat.

4.Hogyan lehet-pontosan- megállapítani az épületszerkezetben lévő nedvesség /vakolatsérülések/ okát?

Elsősorban műszeres /diagnosztikai/ eljárással,mert a falnedvességet okozhatja nem csak a talajnedvesség felszívódása,hanem hőtechnikai probléma is,vagy belső vízszivárgás. A tetőbeázásokat pedig okozhatja az eltömődött lefolyócsőben a csapadékvíz visszatorlódása is!

5.Miért veszélyes a nedves /vízsérült/ épületszerkezet?

Téli időszakban a homlokzati falak kifagyását jelentheti és a belső helyiségekben egészségügyi problémákat! A vizes-nedves tégla-vályog és faszerkezetek "táptalajt"adnak a gombáknak és a penészesedésnek,az egészségre káros következmények keletkezhetnek! Téli időszakban a homlokzati falak kifagyását jelentheti és a belső helyiségekben egészségügyi problémákat! A vizes-nedves tégla-vályog és faszerkezetek "táptalajt"adnak a gombáknak és a penészesedésnek,az egészségre káros következmények keletkezhetnek!

6.Miért a padlószint közeli falfelületeknél gyakori a falnedvesedési probléma?

Mert a padlószinthez közeli alapfal /beton,tégla,kő/ szerkezettől alakulhat ki gyakran a "hőhidasság"! Az alapfal hidegebb szerkezet mint a falszerkezet,és ez télen páralecsapódást eredményezhet a belső falfelületen! A belső falfelületen alakul ki a harmatpont,ahol páralecsapódás történik!

7.A vizes fal oka csak a talajnedvesség felszívódása lehet?

Lehet víz vagy szennyvíz vezeték szivárgása is,vagy a szélső,homlokzati falaknál hőtechnikai oka,páralecsapódás is. Szélső falaknál,ha a falvastagság csak 30 cm, a belső falfelületeken lecsapódhat a pára!

8.Az épületek szigetelési problémái mik lehetnek?

külső falak hőszigetelése,külső és belső falak talajnedvesség elleni falszigetelése,lapos tetők beázás elleni vízszigetelése , valamint lapos és magas tetők hőszigetelése.

9.Pinceszigeteléseknél mi a leggyakoribb probléma?

vízbetörés a pincébe, a pincefalak penészesek és nedvesek,a pince "dohos" szagú.

10.Hőszigetelési problémáknál miről szoktak megfeledkezni?

Hogy a fagyhatár nálunk -80 cm és alacsony padlószint esetén a terepszint magasságában hőtechnikai probléma jelentkezhet a hideg alapfal/lábazat és a belső padlóburkolat között! /páralecsapódás/ Arról is meg szoktak feledkezni hogy a nyílászárók "káváit" is be kell hőszigetelni!

11.Penészesedés esetén hogyan lehet gyorsan és ideiglenesen megszüntetni a látványt és a kellemetlen szagot ?

Boltban kapható penészlemosóval vagy klórmeszes szivaccsal és azt követő gyakoribb szellőztetéssel!

12.Alap nélküli vályogépületet lehet eredményesen injektálni ?

Vályog vagy vert falazatú épületet eredményesen nem lehet injektálni,mert az injektáló anyag nem tud hatásosan terjedni az agyagban. Ilyen esetben vagy az aláfalazásos talajnedvesség elleni szigetelés kerülhet előtérbe,vagy a falszárítási eljárás az alapfal melletti csapadékvíz elvezetésével egyidejűleg!

13.A falnedvesedési és pincei vizesedés elleni vizsgálatnál mit kell legelőször is vizsgálni?

A domborzati viszonyokat,hogy a csapadékvíz nem folyik-e az épület alá, a csapadékvíz elvezetését, /földfelszín feletti,vagy alatti és az épülettől megfelelő távolságra történik/ a lábazat és a padlószint magasságát,az épület lábazati rész kiszellőzése megfelelő ? A lakás alatt van-e pince: ugyan is a hideg pince hőhidasság miatt a földszinten páralecsapódást okozhat!

14.A tetők csapadékvíz földfelszín alatti elvezetésénél mire kell figyelmet fordítani?

A földfelszín alatti elvezetéseknél figyelembe kell venni a fagyhatárt /-8ocm/ mert ellenkező esetben a vezeték elfagyása miatt az épület lábazata alá is visszafolyhat a csapadékvíz !

15.A vályogházak homlokzati falnedvesedéseinek javításainál mik a leggyakoribb hibák?

A vályogfalak külső vakolatjavításait cementes anyaggal és betonjárda kíséretével kívánják megoldani.Ez helytelen és szakszerűtlen megoldás,mert a vályogfalakat engedni kell kiszellőzni!

16.Miért nem helyes a "penészes,salétromos" falfelületeket burkolatokkal eltakarni?

Nem helyes a vizes,nedves,penészes falfelületeket eltakarni,mert ilyen esetben is az okot kell megszüntetni és addig is biztosítani a vízsérült felületek kiszellőztetését!Ellenkező esetben a burkolt felületek alatt sófeldúsulás keletkezik,kellemetlen szag kíséretében!

17.A nedves "salétromos"és penészes vakolatokat milyen vakolatokra kell kicserélni?

A "vízsérült" vakolatok helyett-sólekötő gúzolást követően-szellőzést biztosító vakolatokra kell kicserélni,hogy a nedves-vizes fal ki tudjon száradni! Ezért is ezeket a vakolati felületeket páraáteresztő festéssel szabad csak ellátni! /Pld. meszeléssel /

18.Miért kell megfelelően hőszigetelni a magas tetejű házak padlásának padlófödémét?

A magas tetejű házak padlásának padlófödémét azért kell megfelelően hőszigetelni,mert a hideg padlófödém a belső tér mennyezetén páralecsapódást okozhat és kiválthatja a penészesedést !

19.Mivel kell védeni egy domboldalba épített lakást a földfelszín alatti lefolyó csapadékvíz ellen?

A domboldalról lefolyó csapadékvíz ellen dréncsőrendszer megépítésével lehet védekezni,ahol a csapadékvíz csapdába ,majd elvezetésre kerül,átlag 100 cm mélységben!

20.Mire kell ügyelni egy téglafal -talajnedvesség felszivárgás elleni-injektálásánál?

Talajnedvesség elleni -utólagos-injektálásos falszigetelésnél ügyelni kell arra,hogy terv hiánya esetén a szigetelési sík azonos magasságban legyen a padlószinttel és a furatok megfelelő sűrűségével biztosítani tudják a szigetelés zárt rendszerét!

21.Mély fekvésű területen épített vályogfalu épület-talajnedvesség elleni-utólagos falszigetelése mivel történhet?

A mély fekvés miatt csak a lemezbeütés technológia lehet eredményes ! A lemezt beütő gép pneumatikusan sajtolja be a lemezt falsérülés nélkül,a lemezek egymásba korcolásával egy vízszintes koszorú képződik!

22.Mire kell ügyelni épületfelújítás során a belső padlóburkolat alatti aljzatbeton és a fal találkozásánál?

Az aljzatbeton és a fal között dilatációs hézagot kell hagyni,nem szabad,hogy az aljzatbeton vizet "adjon" a falnak. Általában a dilatációs hézagnak 1 cm vastagságú polisztirolt szoktunk beépíteni!

23.Mire kell ügyelni a szomszédos épület homlokzata mellé telepítendő zöld növényzet beültetésénél?

A szomszédos épület homlokzata mellé ültetendő zöld növényzetnek /virág,bokor,fa /megfelelő védőtávolságot kell elhagyni a szomszédos épület szükségessé váló homlokzat vagy lábazat felújítási munkáinak végzésére! /Zöld növényzet,virág,bokros virág 2m,fa ültetése min 4 m./

24.Mire kell ügyelni a tetők csapadékvíz elvezetésénél?

A tetők csapadékvíz elvezetése csak a saját területre vagy zárt rendszerű elvezetésnél csatornába történhet ! A tetők csapadékvíz elvezetését szolgáló függőeresz és lefolyó csatornákat évenként tisztítani kell !

25.Miért nem helyes betonjárdát kialakítani közvetlenül az épület homlokzata/lábazata/mellett?

Az épületek homlokzata /lábazata mellett nem szabad betonjárdát építeni,mert a homlokzat/lábazat, vagy pince nem tud kellőképpen kiszellőzni.! Helyesebb inkább kavicságy építése a kiszellőzés biztosítására!

26.Kőlábazatos homlokzat hőhidassága esetén-a kőlábazathoz ragaszkodásnál-milyen eljárás ajánlott?

A kőlábazat hőhidassága és a megrendelő kőlábazathoz történő ragaszkodása esetén,a kőlábazat morfológiájának javítása és víztaszítóvá tétele szükséges az alatti lévő alap mellé történő műanyag dombornyomott lemez beépítésével.

27.Miért kell pincei talajvíz esetén méretezni a pincei víz elleni szigetelés vasbeton teknőjét?

A pincei víz felhajtó ereje megegyezik az általa kiszorított víz súlyával,ami 1 m3=1000Kg. Ha a pince víz 50 cm,akkor 500kg/m2 terheléssel kell számolni,és a feszültségek miatt vasalás is szükséges a vasbeton felső-húzásra kitett- szerkezeti részébe! A vasbeton teknőt az oldalsó főfalakba is be kell kötni!

28.Utólagos vízszigeteléseknél mi a legfontosabb stratégia a vízszigetelő szakembernek?

Az utólagos vízszigeteléseknél a legfontosabb stratégia : a vízutánpótlás megszüntetése,vagyis a megelőzés,az okok feltárása után! Ha megszűnik a víz utánpótlása,megszűnik a probléma! Ezért kell az előzetes helyszíni diagnosztikai vizsgálat,mert telefonon keresztül nem szabad felelőtlen vállalásokat tenni!

29.Mi a rendeltetése az alapok mellé beépített műanyag dombornyomott lemezeknek?

Sok esetben az okozhat problémát hogy az alapfalakat a földfelszín alatt vízszintes irányú talajvizek/rétegvizek/nedvesítik.Az alapfalak mellé épített műanyag dombornyomott lemezek egy részt megakadályozzák a vízszintes irányú vízszivárgásokat, másfelöl kiszellőztetik az alapok nedvesség tartalmát. Ez azt eredményezi,hogy az alapok ki tudnak szellőzni,illetve idővel kiszáradni!

30.Mi lehet a víz és a hőszigeteléseknél is a tudomány axiómája,az örök igazsága?

A víz /a nedvesség/ az energiaszintkülönbség elvén mozog a természetben,a magasabb energiaszintről mozog az lacsonyabb energiaszint felé. Ezért esik felülről az eső,és ezért emelkedik télen a melegebb földből a hidegebb felszín felé. /Télen a kiterített vizes ruha hamarabb szárad,mint a nyáron kitett. A meleg ruháből "kifagy"a hideg levegőn perceken belül!/ Télen a hidegben az autó belső üvegén történik a páralecsapódás,az épületekben is mindíg a belső meleg felületekre!

Munkáinkra vállalt garancia idő: 10 év!

Várjuk érdeklődéseiket!

Vizes a fal, dohos a pince, beázik a tető?

Az előzetes tanácsadás díjmentes: írja meg az űrlapon, mit tapasztal. A helyszíni szemlén műszerrel megállapítjuk a nedvesség okát és mértékét, és ehhez igazítjuk az árajánlatot.

Üzenetet küldök

Írjon nekünk

Írja le röviden, mit tapasztal – ha tud, csatoljon fotót is. Hamarosan válaszolunk, vagy visszahívjuk.

Telefonszám vagy e-mail-cím közül legalább az egyiket adja meg, hogy válaszolni tudjunk.

Fotók (nem kötelező)Legfeljebb 5 kép (JPG, PNG, WebP), egyenként max. 8 MB.
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.