Szigetelési tapasztalatok

Munkánk során - 43 év alatt - több anomáliával találkoztam, melyek egy részét megosztom a Kedves Érdeklődővel, hogy tanulságul szolgálhasson:

1. 2010-ben Nyíregyházán egy újsághírdetés kedvező ajánlatára végeztettek el egy vályogfal utólagos szigetelést injektálással.
A kivitelezők talajnedvesség ellen fúrtak folyóméterenként 30 fokos szögben 1 db , azaz egy db furatot és azt injektálták, vagyis tele töltötték vegyi anyaggal. A megrendelő érdeklődésére nem árulták el az injektáló anyag nevét titkosságra hivatkozva, de megnyugtatták a megrendelőt, hogy ez az anyag szétterül a vályogfalban 1 m hosszon és az eredményt fél éven belül tapasztalni is fogják. Számla nélkül vitték el a végzett munkáért járó 170.000-Ft-ot, mert Áfa nélkül így olcsóbb lett a munka. Fél év múlva keresték a kivitelezőt reklamáció céljából, de nem találták meg.
(A rendőrség sem találta meg a fantom kivitelezőt!)

2. 2002-ben Győrtelekre hívtak ki egy talajvíz elleni pinceszigetelésre azzal, hogy amennyiben olcsóbb ajánlatot adunk a korábbi 2 milliós ajánlatnál, akkor miénk a munka. A helyszíni szemlén kiderült, hogy az épület, és így a pince is dombon található, tehát talajvízről nem beszélhetünk. A pince, -falszárítási technológiával- 1/10-ed költséggel lett felújítva.

3. A Polgári Református templomtorony vízszigetelésére ajánlatot kértek. Az előttünk ott járt 3 cég szakemberei talajnedvesség elleni vegyi falszigetelésre adtak árajánlatot a fal nedvesedése miatt. A műszeres vizsgálat során megállapítottuk, hogy talajnedvesség elleni szigetelést nem kell alkalmazni, mert a víz nem alulról támadja a templom tornyát, hanem felülről. A szigetelési munka költsége itt is töredéke lett a 3 cég által adott ajánlatnak.

4. 2011-ben Nyíregyháza-Sóstófürdőn épült lakóház pince víztelenítésére kerestek kivitelezőt. Több cég is adott több milliós ajánlatot a pince szigetelésére. A helyszíni szemlénk, és a műszeres vizsgálat során megállapítottuk, hogy a pincét elárasztó víz nem talajvíz, hanem csapadékból származó rétegvíz, ezért a pince víztelenítését és kiszárítását egyszerűbb technológiával oldottuk meg, sokkal kisebb költséggel!

5. Debrecenbe hívtak ki azzal a céllal , hogy a tégla falú lakóépületüket lemezbeütéses eljárással szigeteljük, talajnedvesség felszívódás ellen. A helyszíni szemlén megállapítottuk, hogy a tégla falvastagsága 30 cm , a műszeres vizsgálat pedig kimutatta, hogy a falnedvességet páradiffúzió okozta és így a falakat külső utólagos hőszigeteléssel kellett ellátni!

6. Nyírbátorban új homlokzat, és padlás-hőszigeteléssel ellátott lakóház épült, de a mennyezet felső sarkai penészesedtek. Megállapítottuk, hogy a homlokzat hőszigetelést a kivitelező nem vitte fel az eresz (stablon) fölé, így a sárgerenda vonalában a hőhíd miatt a belső sarokban télen lecsapódott a pára! Kis költséggel megszüntettük a problémát, a hiányzó fali külső hőszigetelését pótoltuk!

7. 2006-ban kértek árajánlatot egy Nyíregyháza, Arany János utcai 4 emeletes társasház pincéjének talajvíz elleni szigetelésére. Műszeres vizsgálattal megállapítottuk, hogy az esőzések után jelentkező pincei víz nem talajvíz. Az egyik lefolyó csatorna föld alatti része sérült meg, ez okozta a pincében a vizbetörést. Kis költséggel helyre is lett állítva a csapadékvíz elvezető csatorna, és a probléma megszünt.

8. Lakáson belüli válaszfal lett vízsérült, megrendelést adtak az 5,0 m-es válaszfal talajnedvesség elleni falszigetelésére. Műszeres vizsgálattal megállapítottuk, hogy a falban, - egy méteres magasságban - egy régi vízvezeték bennmaradt. Ennek a vízvezetéknek sérült volt a szerelvénye, és ez okozta a fal nedvesedését. A válaszfalat így nem kellett szigetelni, csak a vízsérült vakolatot kellett szárító-felújító vakolatra cserélni (illetve a régi vezetéket megszüntetni).

9. 1986-ban állami bérlakás homlokzati főfalának talajnedvesség elleni falszigetelését rendelték meg Cégünktől, mert a fal belső felülete vízsérült lett. A dohos levegőjű szobában egy légúti betegségben szenvedő gyerekes család lakott. Megállapítottuk, hogy a fal nedvesedését a 30 cm vastag hideg főfalon történő téli páralecsapódás okozza, ezért a falat utólagos homlokzat hőszigeteléssel láttuk el, és a belső vakolatot szárító vakolatra cseréltük. A dohos szag már a kivitelezés során megszünt, fél év múlva telefonon értesültünk arról, hogy a család beteg gyermeke már nem köhög, meggyógyult! Ez számunkra is örömet jelentett, többet, mint a pénzbeli elismerés!

10. Egy szakmabeli keresett meg 2009-ben azzal a kéréssel, hogy nézzük meg a nemrég felújított lakását, mivel továbbra is dohos szagú az egyik helyisége, pedig szárító vakolatra cserélték a helyiségben az oldalfal vakolatot. Megállapítottuk, hogy a problémás fal csak 30 cm vastagságú, és a légudvarral határos. Ezért télen a fal belső felületén lecsapódik a pára. Külső homlokzati hőszigetelést kellett volna végezni ezen a falszakaszon, és a belső felületre felvitt szárító vakolat alá nem tettek sólekötő gúzt. Javaslatunkra meg kellett ismételni a szárító vakolást, de most már sólekötő gúzolással.
(állítólag szakember végezte a korábbi felújítást)

11. Szakvéleményezésre kértek fel egy probléma megoldásához. Pincét szigeteltek talajvíz ellen vasbeton leterheléssel, egy év múlva újra megjelent a pincében a talajvíz. A helyszíni szemlén megállapítottuk, hogy a vasalt és szigetelt betonszerkezet a talajvíz felhajtó erejének hatására megrepedt, és felpúposodott.
Kiderült, hogy szigetelésként csak 10 cm vastag vasalt betonszerkezetet készítettek, melyet szakszerűen be is kötöttek a pince teherhordó falba, de ez szerkezet a 40 cm magas víz felhajtó erejét nem tudta ellentartani. A kivitelezőnek újabb 10 cm vastag vasalt, leterhelő betonréteget kellett készíteni garanciális kötelezettségéből adódóan.

12. Pincét akartak talajvíz ellen szigeteltetni Nyíregyházán az Ady Endre utcában, egy nyílt árokú vízgyűjtő csatornától alig 50 m távolságban. Megállapítottuk, hogy a pincében található vízszint 1,0 m-rel magasabban áll, mint a csatorna vízszintje. Ezért lebeszéltük a megrendelőt a felesleges talajvíz elleni szigetelésről, helyette egyszerűbb és olcsóbb megoldást javasoltunk: csapadékvíz elleni szigetelést.

13. Vályogfal fal nedvesedése miatt kértek fel bennünket diagnosztikai vizsgálatra. A helyszíni szemlén megállapítottuk, hogy a vályog falú lakóépület vályog falának nincs alapozása, a nedves vályogfalat a külső homlokzati oldalról 7-8 cm betonlábazat tartja egyben. A homlokzati főfalak 50 cm vastag belső oldalfal felülete dohos és penészes, a belső fapadlózat korhadt, az egész lakás egészségtelen állapotú. Megállapítottuk az is, hogy az udvar hátsó része felől - terepszint lejtés miatt - az udvari csapadékvíz az épület alá folyik! (Hiába szigetelnénk a falakat a kapillárisan felszívódó talajnedvesség ellen, az épület továbbra is vízsérült maradna!) Itt falszigetelés helyett szárító-javító vakolást végeztünk a sófeldúsulási szint mélyítése mellett, valamint dréncső rendszerrel az épülettől elvezettük a keletkező csapadékvizet. (A korhadt padlóburkolatot eltávolítottuk, és kavicságyazatra kivitelezett szigetelt padlóburkolatot alakítottunk ki.) A vályogházat most már felújított állapotban Buj község főutcáján lehet megtekinteni.

14. Pincei szuterén helyiségben kialakított kozmetikai szalon helyszínelésére kértek fel 2010-ben, mivel a nemrég elkészült gipszkarton borítású helyiségben dohos szag keletkezett.
A helyiségben korábban leverték a oldalfal salétromos vakolatát, és gipszkarton oldalfal burkolatot készítettek anélkül, hogy a falnedvesedés okát megszüntették volna. Mivel az oldalfalat talajnedvesség károsította, javasoltuk
  - a fal külső talajnedvesség elleni szigetelését
  - a keletkezett dohos szagot okozó sófeldúsulás semlegesítését sólekötő gúzolással,
  - a gipszkarton borítások elbontását, majd újra építését.

A megoldás tökéletes lett, és nem kellett milliós nagyságrendű szigetelést alkalmazni!

15. ÓZD városba hívtak pincei vízbetörés miatt egy 24 lakásos társasházhoz, mert évek óta-esőzések idején- a pincébe víz folyt be az eddig elvégzett milliós nagyságrendű munkálatok ellenére! / Most pedig injektálásos falszigetelési árajánlatot kaptak ! / A vizsgálat során megállapítottuk,hogy a 24 lakásos társasház épület egy domboldal alján lévő katlanba létesült és hogy a talajban szivárgó esővíz okozza a pincei "vízbetörést" Dréncső kiépítést és a pince kiszárítását javasoltuk a "vízsérült" pincei vakolat cseréjével együtt. /A legoptimálisabb megoldást a megrendelők is elfogadták és megértették ! /

16. Vályogház falnedvesedés miatt hívtak el Pilisvörösvárra, ahol az alapfal mészkő,a kérdéses házrész vályogfalazat 30 cm vastag ! Itt megállapítottuk műszeres vizsgálattal,hogy a falnedvesedés oka: hőtechnikai probléma,vagyis belső felületi páralecsapódás! / Külső hőszigetelés szükséges,nem padig talajnedvesség elleni falszigetelés ! /

17. Miskolcra-egy lejtős területre épített,elegáns lakás falnedvesedésére hívtak szakvizsgálatra, mert csak a lakás belső részében lévő fürdőszoba fala volt nedves a szélső főfalak szárazak! A vízóra állása szerint-nem tapasztaltak vízszivárgást a vezetékben! Műszeres /diagnosztikai/vizsgálattal megállapítottuk,hogy csak használat közben történt vízszivárgás a szelepek tömítésének " elöregedése" miatt! /Itt is vegyi talajnedvesség elleni falszigetelést javasoltak szakemberek !

18. Debrecenben -pincei falnedvesedés miatt-kértek diagnosztikai vizsgálatot. A domborzati viszonyok miatt nem lehetett talajvíz probléma! Műszeres vizsgálattal itt is megállapítottuk,hogy a falban "maradt" vízvezeték szivárgása okozta a problémát és nem a talajnedvesség felemelkedése! /Természetesen a só feldusult vakolatot ki kellett cserélni szellőzést segítő vakolatra,hogy a kellemetlen dohos szag is szűnjön meg !

19. Nyíregyházához tartozó-vert és vályogfalu,nádfedeles-tanyasi épület
A falnedvesedési problémájának megoldására kértek szakvéleményes segítséget,mert egy korábbi felkért kivitelező faljavítási kísérlete miatt az épület homlokzatának egy főfal része kiborult! A falnedvesedés megszüntetésére-az alap nélküli homlokzati főfalnál-betonos aláfalazást kezdtek el, de nem szakaszosan! A helyszíni /műszeres/ vizsgálaton megállapítást nyert, hogy az 1838-as "évvel jelölt" épület külső lábazati része -szemmel láthatóan is-vízsérülést mutatott,de a fal belső padlószint közeli felülete nem! Az is megállapítást nyert, hogy az épület domborzati viszonya magas fekvésű és a külső lábazati burkolat egy cementes kötésű a hozzáépített betonjárdával! A tető csapadék vizének elvezetése megoldatlan ! A vizsgálat során levontuk azt a következtetést,hogy a falak a nedvesedésüket mindaddig ki tudták szellőztetni, míg el nem készült-a valamikori-cementes lábazat és az épület körüli járda. Mindezek figyelembe vételével javasoltuk a falfelületek helyreállítását és a csapadékvíz megfelelő elvezetését.

Munkáinkra vállalt garancia idő: 10 év!

Várjuk érdeklődéseiket!